MR-744 / 18. példa

Egy sétálóutca díszburkolatát ötszög alapú egyenes hasáb alakú kövekkel készítik el. (Az ábrán négy ilyen követ lehet látni a burkolaton megfigyelhető elrendezésben.)


A kő alapját képező ABCDE ötszög tengelyesen szimmetrikus (egy, a D csúcson átmenő egyenesre), négy oldala 10 cm hosszú, három szöge 120°-os, az ábrának megfelelően.

a) Számítással igazolja, hogy az AED és a BCD háromszög derékszögű!

b) Számítsa ki az ABCDE ötszög területét!

Róbert egy járdaszakaszt egyedül 20 óra alatt burkolna le ezzel a kővel, Sándor ugyanazt a munkát egyedül 30 óra alatt végezné el.

c) Mennyi idő alatt végeznek, ha együtt dolgoznak?

Ezt a követ szürke és sárga színben árulják a kereskedésben. A dobozokon matrica jelzi a dobozban lévő kövek színét. Átlagosan minden századik dobozon rossz a matrica: szürke helyett sárga vagy fordítva. (Ezt tekinthetjük úgy, hogy 0,01 annak a valószínűsége, hogy rossz matrica került a dobozra.) Péter kiválaszt 21 szürke jelzésű dobozt, és ellenőrzi a dobozokban lévő kövek színét.

d) Mennyi a valószínűsége annak, hogy a 21 kiválasztott doboz közül legalább 20 dobozban valóban szürke kő van?

a) Számítással igazolja, hogy az AED és a BCD háromszög derékszögű!

Az ötszög belső szögeinek összege:

αΣ=n-2·180°=5-2·180°=3·180°

αΣ=540°

3·120°+2·β=540°

360°+2·β=540°

2β=540°-360°

2β=180°

β=180°2

β=90°

b) Számítsa ki az ABCDE ötszög területét!

Az AD és BD átlók az ötszöget két egyenlő szárú derékszögű háromszögre és egy harmadik (egyenlő szárú) háromszögre bontják

TAED=TBCD=10·102

TAED=TBCD=50 cm2

Az AD és a BD szakasz hossza Pitagorasz-tétellel:

AD¯=BD¯=102+102=200=2·100

AD¯=BD¯=102

Az ADB háromszögben a szárak által bezárt szög 30°-os, így a háromszög területe:

TADB=AD¯·BD¯·sin 30°2

TADB=102·102 ·122=10·10·2·122=1002

TADB=50 cm2

TABCDE=2·TAED+TADB=2·100+50

TABCDE=250 cm2

Róbert egy járdaszakaszt egyedül 20 óra alatt burkolna le ezzel a kővel, Sándor ugyanazt a munkát egyedül 30 óra alatt végezné el.

c) Mennyi idő alatt végeznek, ha együtt dolgoznak?

1 óra alatt külön-külön elvégzik a munka 1/20 illetve 1/30 részét.

1 óra alatt együtt az 120+130 részét végzik el a munkának.

Az együtt végzett munkához szükséges időt (órában mérve) jelöljük x-el:

120·x+130·x=1

x·120+130=1

x·20+3060=1

x·5060=1

x=6050

x=12 óra

Ezt a követ szürke és sárga színben árulják a kereskedésben. A dobozokon matrica jelzi a dobozban lévő kövek színét. Átlagosan minden századik dobozon rossz a matrica: szürke helyett sárga vagy fordítva. (Ezt tekinthetjük úgy, hogy 0,01 annak a valószínűsége, hogy rossz matrica került a dobozra.) Péter kiválaszt 21 szürke jelzésű dobozt, és ellenőrzi a dobozokban lévő kövek színét.

d) Mennyi a valószínűsége annak, hogy a 21 kiválasztott doboz közül legalább 20 dobozban valóban szürke kő van?

Annak a valószínűsége, hogy egy adott matricával jelzett dobozban a matricán szereplő színű kő van (A esemény):

PA=1-0,01=0,99

Annak a valószínűsége, hogy mind a 21 kiválasztott 21 dobozban szürke kő lesz (B esemény):

PB=0,99210,8097

Annak a valószínűsége, hogy 20 dobozban szürke, egy dobozban sárga színű kő lesz (C esemény):

PC=2120·0,9920·0,010,1718

A keresett valószínűség a B és C események valószínűségének összege:

P0,9815